Kikotyogták a szén-dioxid-kvóták árát

Több hónap titkolózás után végül egy elszólásból derült ki a tavaly Spanyolországnak és Belgiumnak értékesített szén-dioxid-kvóták ára. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy Magyarország 30 milliárd forintot keresett, és hogy egy tonna szén-dioxid-kvótáért átlagosan 13,5-14,5 eurót kaptunk. Az még kérdés, hogy az egyes szerződések milyen összegről szólnak.

Magyarország 30 milliárd forintért adott el szén-dioxid-kvótákat 2008-ban Belgiumnak és Spanyolországnak, értesült a Point Carbon. A kvóták eladását a magyar kormány be is jelentette, azt azonban még mindig nem hozták nyilvánosságra, hogy az államkincstárnak mennyi bevétele származott a két tranzakcióból.

A Point Carbon szerint a konkrét szám most mégis elhangzott egy, a Parlamentben csütörtökön tartott rendezvényen, az egyik résztvevőnek egyszerűen kicsúszott a száján. Úgy tudjuk, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács energia-klíma munkacsoportja tartott szakmai megbeszélést, a testület részt vesz a klíma-, energia- és éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozásában. Ezen az egyeztetésen mondta ki valaki a 30 milliárd forintot. Az összeget több forrásunk is megerősítette.

Ugyan a kvótaeladásokból származó összes bevételt így már lehet tudni, az azonban továbbra is kérdés, hogy a Belgiummal, illetve Spanyolországgal aláírt szerződésekben pontosan milyen árak szerepeltek, az elszólásból nem derült ki az összeg pontos megoszlása.

A Kiotói Jegyzőkönyv lehetővé teszi az országok közti kvótakereskedelmet a 2008 és 2012 közti öt évben. Mivel Magyarországon, akárcsak a régió több országában, az ipar szerkezetátalakuláson ment át, jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát takarítottunk meg, a többletet elsőként kezdtük értékesíteni tavaly szeptemberben.

8,6 millió tonna szén-dioxid-kvótát adtunk el

Eddig azt lehetett tudni, hogy Magyarország tavaly szeptemberben 2 millió tonna szén-dioxid-kvótát adott el Belgiumnak, novemberben pedig több mint 6 milliót Spanyolországnak. A Point Carbon legfrissebb értesülései szerint azonban a Spanyolországnak eladott pontos mennyiség 6,6 millió tonna.

A fenti adatok és a tranzakciók lebonyolításakor aktuális árfolyamok alapján tehát valószínű, hogy egy tonna szén-dioxid-kvótát átlagosan 13,5-14,5 eurós áron tudtunk értékesíteni. Eddig a legmagasabb ár, amit kiotói kvótáért egy kormány ki tudott alkudni, 10 euró volt.

A környezetvédelmi minisztérium kérdésünkre nem erősítette meg az értesülést, továbbra is kitartanak eddigi álláspontjuk mellett, mely szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák a kvóták árát, a közlésre már készen állnak.

A tárca az eladások bejelentése után sokáig azzal érvelt, hogy további kvóták eladásáról zajlanak tárgyalások, így a számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit. Januárban Oláh Lajos, a tárca államtitkára azt ígérte, hogy március végéig közlik az eladási árakat. Április elején ennek ellenére csak arról tudtunk beszámolni, hogy az összeg még mindig nem kerül nyilvánosságra.

A minisztérium kérdésünkre akkor annyit közölt, hogy ugyan készen állnak az adatok közlésére, azonban előtte az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát akarják tájékoztatni az összegről. Mivel a testületnek nincs elnöke, nem vállalták, hogy ilyen fajsúlyú témával foglalkozzanak, amíg nem választják meg az új elnököt.

Késlekednek a beruházások

Az árak nyilvánosságra hozatala azért is fontos, mert a kvótaeladásokból befolyt pénzekből finanszírozzák a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) programjának pályázati kiírásait, így amíg az összeg nem ismert, addig nem kezdődhetnek meg a kibocsátás-csökkentést célzó zöldberuházások.

Ez túl azon, hogy késlelteti a program indulását, hiteltelenné teheti Magyarországot a nemzetközi szén-dioxid-kvóta-piacon, hiszen a megkötött szerződésekben vállaltuk, hogy a bevételt mérhető zöldberuházásokra fordítjuk. Egyébként pont a szerződéseknek ez a kitétele játszhatott közre abban, hogy kedvező áron tudtunk értékesíteni forrólevegő-tartalékunkból.

Belgium már aggódni is kezdett, hiszen nem látja a garanciákat arra, hogy Magyarország betartja a szerződésben foglalt vállalásait. Ehhez hozzájárul az is, hogy februárban Szabó Imre környezetvédelmi miniszter bejelentette, a tárca 20 milliárd forintos megtakarítást vállalt 2009-ben a kormány felé, amit az idén esedékes, a kiotói jegyzőkönyv szerinti széndioxidkvóta-értékesítés zárolásából fedez.

Magyarország ezzel elveszítheti a tavaly megszerzett piaci előnyét a kvótapiacon, ami a gazdasági válság miatt amúgy is alacsonyabb árakkal dolgozik, ráadásul számos új versenytárs is megjelent.

Update: „Az információ forrásaként megnevezett rendezvényen, ahol az említett összeg állítólag elhangzott, a környezetvédelmi tárca képviselője nem vett részt, a hivatkozott összeg pedig nem pontos. A tárca a környezetvédelmi bizottság tájékoztatását követően kész nyilvánosságra hozni a kvótabevétel valós összegét és tájékoztatni a közvéleményt a mérhető kibocsátás-csökkentést eredményező Zöld Beruházási Rendszer részleteiről is” – reagált cikkünkre a környezetvédelmi tárca.